Ételallergiáról akkor beszélünk, ha bizonyos ételek illetve azok összetevőire  az immunrendszer túlérzékenységi reakciója következik be. Valójában az adott ételt a szervezet tévesen idegennek, egyben ártalmasnak ítéli meg, és ellenanyagokat kezd ellene termelni, hogy a szervezet számára veszélyesnek minősülő anyagot eltávolítsa.

Az allergiás reakció akkor következik be, ha az ételt ismételten elfogyasztjuk, hiszen az immunrendszer ekkor már nagy mennyiségű ellenanyaggal “lép támadásba a betolakodóval szemben”.

Magyarországon a felnőttek mintegy 2-5 %-a ételallergiás. Az ételallergia családi halmozódást is mutat, sőt az ételallergiások családjában más allergiás megbetegedések is gyakrabban fordulnak elő, mint az átlag populációban.

Tünetek:

Az ételallergia tünetei az étel elfogyasztását követően percekkel vagy órákkal később alakulhatnak ki. A tünetek többnyire gyomor-bélrendszeriek, mint émelygés, hányinger, hasi fájdalom, hasmenés. Fontos azonban tudni, hogy szem- vagy ajakduzzanat, csalánkiütések, bőrviszketés, orrfolyás/dugulás, orrviszketés, nehézlégzés esetén, tehát bőr illetve légúti panaszok jelentkezése esetén is gondolnunk kell ételallergiára.

Leggyakoribb ételek, melyek ételallergiát okoznak:

tej, tojás, dió, mogyoró, szója, eper, málna, dinnye, hal, kagyló, paradicsom, csokoládé/kakaó

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a készételekben lévő tartósítószerek, színezékek, ízesítők, ízfokozók és egyéb adalékanyagok maguk is tudnak allergiát kiváltani!

Diagnózis:

Ételallergia teszttel történik, melynek során a vérben megjelenő IgE ellenanyagot mérjük.

Kezelés:

Ha diagnosztizáltuk az allergiát kiváltó ételt, akkor annak étrendből történő elhagyása jelenti a megoldást.