Köztudott, hogy Budapest fürdőkultúrája egészen a római korig nyúlik vissza. Aquincum területén a polgári -, a Flórián téri aluljáróban a katonai fürdő nyomait tekinthetjük meg.
A középkorban a betegápoló Szent János rend alapított kórházat és fürdőt a Gellérthegy tövében. Zsigmond-, majd Mátyás király idején ismét fellendült a fürdőélet, szép számmal hoztak létre fürdőházakat. A török hódoltság egy újabb virágzó korszakot jelentett a közösségi fürdőzésben, ezekből az időkből származik a Király, a Rudas és Rácz fürdő, valamint a Császár fürdő egy része is. A 19. században épült meg a margitszigeti Szent Margit fürdő, a 20. század elején a Széchenyi és Gellért gyógyfürdő.
A strandélet az 1920-as évektől vette kezdetét, akkortól jött létre a Csillaghegyi, a Római, a Palatinus, a Pünkösdfürdői és a többi számos strandfürdő. Budapest 1934-ben kapta meg a fürdőváros címet.
Norman és Márk, mivel fürdőkultúrát kedvelő és abban gyógyító tevékenységet is folytató családba született, a babauszin kívül rendszeresen tapasztalja a fürdőélet érdekes világát. Fák árnyékában figyelik és hallgatják a gyermekmedencében virgonckodókat, az élményfürdőben sikongatókat, a feszített víztükrű medencében úszókat és a termál vízben gyógyulni vágyókat. Ikreink örömet okoznak a fürdők közönségének is, különösen ezekben a múlt századelőt idéző napozókban.
nagyon kicsik a képek lehetnének nagy...
én véletlenül tévedtam ide romulus és...
milyen más neve van még a zöldséfara...