Azt nem tudom, hogy az arab világ politikusai és a külföldi szakértők mennyire látták előre, hogy bizonyos internetes közösségi oldalak képesek lesznek arra, hogy egy olyan forradalmat megindítsanak, mely meg/felrázza a térséget, s tovább gyűrűzve talán egy igazi fordulatot eredményezzenek.
Abban azonban biztos vagyok, hogy az a több millió turista, köztük mi is, akik felkeresték ezeket az országokat, még csak nem is sejthették mindezt.
Az persze kérdéses, hogy az igazi demokrácia megvalósul-e az arab országokban, nem véletlen, hogy sokan elég szkeptikusak efelől, és valószínűleg még azt sem látni tisztán, hogy pontosan milyen erők mozognak a színfalak mögött.
Mindenesetre a forrongás Tunéziában és Egyiptomban hozta a legkevesebb véres áldozatot. Míg Líbiában a civil lakosság, köztük a legvédtelenebbek, a gyermekek, a nők és idősek nagy számban halnak meg a kialakult háborús helyzetben.
Faraj, valamint az ikrek, Hassan és Hussein nap mint nap segítettek édesapjuknak a juhok és kecskékből álló nyáj legeltetésénél. A három testvér egy szerda reggel kint volt a sivatagban, közel a táborhelyükhöz, mikor néhány katonákkal teli teherautó tűnt fel a távolban. Ahogy a katonák közel értek, szó nélkül egyszer csak el kezdtek lőni a fiúkra. A 7 éves Farajot arcon lőtték, a 13 éves Husseint homlokán érte találat, míg Hassan, Hussein ikertestvére meghalt a kegyetlen támadásban. Mivel a közelben harcok folytak, így édesapjuk a két életben maradt fiút csak órák múlva tudta eljuttatni az Al Bregában működő kórházba. Faraj arcából több órás műtéttel tudták eltávolítani a lövedéket, ami csontba fúródott, ennek köszönhette, hogy túlélte a lövést. Hassan homlokán szerencsére csak horzsolt seb keletkezett. Miután az orvosok Farajot és Husseint ellátták, az édesapa hazatért, hogy elhunyt ikerfia temetését előkészítse a végső búcsúhoz.
nagyon kicsik a képek lehetnének nagy...
én véletlenül tévedtam ide romulus és...
milyen más neve van még a zöldséfara...