Romulus és Remus Róma, az Örök Város alapítói, ikertestvérek, akiket egy nőstényfarkas szoptatott, és a testvérek közül Romulus lett Róma első királya. Röviden így foglalhatnánk össze a történetüket. De pontosan hogyan is szól ez az ősi monda, mely a képzőművészeket is megihlette?
Proca király Alba Longa trónját elsőszülött fiára, Numitorra hagyta. Numitor öccse, Amulius azonban meg akarta szerezni a hatalmat bátyjától. Amulius először megpróbálta csellel megkaparintani az uralkodás jogát, mivel az nem sikerült, erővel megfosztotta Numitort a tróntól.
Amulius attól tartott, hogy Numitor szépséges lánya, Rhea Silvia gyermekeket fog szülni, és a gyermekek majd hatalmára törnek. Ezért Rhea Silviat Vesta szűzzé szenteltette. Mars isten azonban megjelent a lánynál (1. festmény - Peter Paul Rubens: Mars és Rhea Silvia). Együttlétük gyümölcseként Rhea Silvia ikerfiúkat szült, akiket Romulusnak és Remusnak neveztek el.
Amulius megtudva a fiúk születését, Rhea Silviát börtönbe vetette. A szolgáknak pedig megparancsolta, hogy az újszülötteket dobják a Tiberisbe. A szolgák megsajnálták Romulust és Remust, fűzfából kosarat készítettek, abba helyezték bele őket, és a folyóra bízták a fiúkat. Tiberinus folyóisten egy füge fánál tette partra az ikreket. Mars isten egy fiait vesztett anyafarkast és egy harkályt küldött, hogy táplálják a fiúkat.
Később Faustulus, Amulius egyik juhásza talált rá Romulusra és Remusra (2. festmény - Peter Paul Rubens: Romulus és Remus).
Faustulus házába vitte a gyermekeket és feleségével Acca Larentiaval felnevelték az ikerfiúkat (3. festmény - Sebastiano Ricci: Romulus és Remus gyermekkora).
Amulius és Numitor pásztornépei között fokozatosan kisebb-nagyobb harcok alakultak ki. Egy alkalommal Numitor pásztorai rátörtek Romulusra és Remusra, Remust sikerült is legyőzniük. Remus így nagyapja, Numitor fogságába került. Numitor a szolgáktól hallott szóbeszéd alapján rájött, hogy ki is Remus, kik a farkastejen nevelkedett ifjak.
Romulus és Remus végzett a trónbitorló Amuliussal, kiszabadították édesanyjukat, Rhea Silviát, és nagyapjuk, a bölcs Numitor uralkodhatott ismét.
Évekkel később az ikrek új várost szándékoztak alapítani a Tiberis partján, a Palatinum nevű dombon. El kellett azonban dönteniük, hogy melyikük legyen a király. Az istenekre bízták a döntést. Egy-egy dombra ültek ki. Remusnak hat keselyű, Romulusnak tizenkettő sast jelent meg. Így dőlt el, hogy az istenek Romulust kívánják királynak és városalapítónak (4. festmény - Jean Dominique Ingres: Romulus diadala Acron felett).
Elkezdődött a város építése. Romulus Celert bízta meg az építés vezetésével, és meghagyta, hogy ha valaki az épülőben lévő falat megszólja illetve átlépi azt, öljék meg. Remus nem tudva a tilalomról, megjegyezte, hogy az alacsony falak nem fogják megvédeni a várost, és azzal átugrotta a város falat. Celer a kiadott parancsnak megfelelően azonnal megölte Remust.
Romulus mikor tudomást szerzett testvére haláláról, hatalmas fájdalmat érzett. Ikertestvére szellemének ünnepet szentelt, melyet Remurianak nevezett el. Fennmaradt ez az ünnep, de később már Lemuriának hívták és a holtak lelkének kiengesztelésére szolgált.
Romulus hosszú és dicső uralkodás után tért vissza atyjához Mars istenhez. A Mars-mezőn tartott seregszemlét és a szenátust is összehívta. Egyszer csak nagy vihar kerekedett, hatalmas fekete felhő ereszkedett a trónon ülő Romulusra, mely elragadta. Neve örökre fennmaradt, ő volt Róma alapítója és első királya.
legalább le tudtam irni a törit!!! 
.png "=)")
l.o.v.e
