Jaguár emberek

Jaguár emberek Az ősi jaguár kultusz nyomai még a mai napig fellelhetők Közép- és Dél-Amerikában. Leginkább a mesékben, a mítoszokban, a hitvilágban, a szertartásokban és a gyógyításban. Az Amazonasi esőerdőben ugyanakkor élnek olyan indián törzsek, akik magukra öltik a jaguár külső jegyeit is, teljesen azonosulva annak korlátlan erőt adó szellemével.

A Matsés indiánok a brazil-perui határvidék őserdejében élnek. Számuk jelenleg 2000 körül van. Társadalmuk tagjai két fő klánhoz tartoznak, az egyik a Jaguár klán.
A Matsés nőket macska nőknek hívják, mivel orrcimpáikba szúrják a pálma levél kemény erezetét, utánozva a jaguár bajuszát (1. kép). Arc és test díszítésükre jellemző még, hogy a szájuk körüli rész tetovált egészen a fülcimpájukig, egy vékony vesszőt tűznek az alsó ajkuk alá, és egy annatto nevű fa gyümölcséből nyert festékanyaggal vörösre festik arcukat, vagy bajuszhoz hasonló csíkokat húznak (2. kép), illetve vörös foltokkal borítják be testüket, a jaguár foltjait utánozva (3. és 4. kép).
Az idős asszonyokat nagy tisztelet övezi, mivel jártasak a gyógyításban, ismerik a gyógynövényeket, és kapcsolatba tudnak kerülni azokkal az állati lelkekkel, akik betegséget okoznak vagy éppen segítenek a gyógyulásban.
A férfiak, ha a Jaguár klánhoz tartoznak, akkor a fejükön hordott koronát vörös pettyekkel borítják, és nyakukban a jaguár fogaiból fűzött nyakláncot hordanak (5. kép). Vadászataikon jaguárt is elejtenek, de csak a fogait és bőrét használják fel, húsát sohasem eszik meg. Áthághatatlan szabály, hogy a nők nem viselhetik a jaguár fogait testékszerként, ugyanakkor a férfiak nem hordhatnak jaguár bajuszt arcukon.

A Matis indiánok csak Brazíliában élnek, ma már sajnos csak egy kicsinyke törzsről van szó, körülbelül 300-an vannak. Ők a jaguár emberek.
Mind a nőknek, mind a férfiaknak az arcára bajusz mintát tetoválnak a felnőtté avatási rítus során, és az orrcimpáikba is illesztenek bajuszt imitáló apró pálcikákat, hogy mindkettő jaguár külsőt kölcsönözzön nekik (6., 7. és 8. kép). A férfiak még jaguár csontot is helyeznek az orrukba. A Matis indiánok azok közé a ritka törzsek közé tartoznak, akik még most is több méter hosszú fúvócsővel vadásznak.

Dr. Dan James Pantone amerikai ökológus éveket töltött az Amazonas mentén élő indiánok között. Mindennapi életüket, hagyományaikat, hiedelmeiket, rítusaikat dokumentálta nemcsak írott formában, hanem fényképeket és filmeket is készített. Elkötelezett híve és harcosa az indián közösségek fennmaradásának. Amazon-indians.org weblapján rengeteget lehet olvasni és fotókat nézegetni a dél-amerikai indián törzsekről.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy nekünk magyaroknak is élt egy világhírű néprajzkutatónk, aki szintén sok időt töltött a latin-amerikai indiánok között, és aki egyben a magyar kultúr-antropológia megteremtője volt. Ő Boglár Lajos. Számos tanulmánya mellett, néhány könyve - Trópusi indiánok között, Wahari, Mítosz és kultúra - és filmje – A piaroák világa, A sámán nyaklánca - is megjelent.
A brazíliai utazásom előtt tőle olvastam az őserdei indiánokról, akiket ott helyben nem láthattam. Hiszen akkor is és ma is azt vallom, hogy csak a kutatóknak van joguk őket meglátogatni, nem szabad turisztikai látványosságot csinálni belőlük.