Jaguárországban

Jaguár Mikor kiderült, hogy egy egyetemi pályázat eredményként mehetek Brazíliába, elkezdtem felkutatni azokat a könyveket, melyek ezzel a szinte európányi méretű országgal kapcsolatosak. Így találtam rá a híres magyar világutazó, Molnár Gábor könyveire is könyvtárakban és antikváriumokban. Molnár Gábor úti beszámolói, regényei rendkívül izgalmasak, kalandokkal telik, magával ragadják az embert messzi tájakra. Máig beleborzongok, hogy az író ezeket a kiváló műveket vakon írta.

Első Brazíliában töltött évei során képzett mezőgazdászként az Amazonas egyik kaucsukültetvényén dolgozott és a környéken rendszeresen gyűjtőutakra ment, a gyűjtött állatokat pedig a Magyar Nemzeti Múzeumnak küldte el. Néhány nappal a Cupari folyó mentén végzett gyűjtőmunkáról történt visszatérése után, az egyik favágó egy raktárban robbanó gyutacsokkal teli dobozt talált. Molnár Gábor elvette tőle, hogy a Tapajos folyóba süllyessze, de a folyó felé tartva megbotlott, a gyutacsok felrobbantak, és mindkét szemére elveszítette látását. Véget nem érő sötétségben tért haza óriáskígyóival, két anakondával és egy Boa constrictorral, vagy ahogy ez utóbbit akkor nevezték bálványkígyóval, s ezeket a Budapesti Állatkertnek adományozta.

„Azért vette el látásomat, bocsátotta rám a sötétséget Curupira, az őserdő, vadvédő indián istene, mivel annyira jó lövő voltam, hogy mindig szeme közt találtam el az erdei zsákmányt, s így egy sem menekülhetett. Curupira így védte meg erdei lényét Gabrieltől – így neveztek Amazonas-szerte -, a fehér vadásztól”. Írta magáról. Csodálta, mélyen tisztelte az őserdőt és annak élővilágát. De fel kellett ismernie azt a tényt, hogy a vadászat még ha a tudományt is szolgálja nem mentesít az élőlények elpusztításának erkölcsi felelőssége alól.

Hatalmas lelki erejének köszönhetően itthon élményeit, kutatásait írásba foglalta, melynek során sorra jelentek művei, és a 60-as, 70-es évek egyik legolvasottabb írójává vált. Később feleségével többször ment Mongóliába felfedezőutakra, majd 1972-ben a brazil külügyminisztérium hívta meg egy több hónapos útra Amazónia és a Mato Grosso területére. Természetesen ezekről az utakról is születtek könyvek.

Néhány könyvcím a huszonháromból álljon itt. Kalandok a brazíliai őserdőben, Az óriáskígyók földjén, Jaguárországban, Pálmakunyhó az őserdőben, A dzsungel doktora, Az én kedves Amazóniám.