Pekingi opera

Mikor a kínai fővárosban lehetőségem volt egy pekingi operát megnézni, nagyon keveset tudtam róla, szinte a töredékét az alábbiakban leírtaknak. Pedig ez még közel sem a teljes összefoglalása ennek a műfajnak. Részletesebb ismertetést akkor nem találtam. Mégis fantasztikus élmény volt megtapasztalni a színjátszásnak ezt az archaikus formáját. Persze akkor is és ma is azt gondolom, ahhoz hogy valaki az egész előadást értse és minden pillanatát követni tudja, ott kell születnie a pekingi opera hazájában ismerve a mindent átszövő szimbólumrendszert.

A kínai opera kialakulását a 8. századra teszik. Több, mint 300 formája létezik, melyek közül a pekingi opera a legismertebb világszerte. A pekingi opera kezdetei a 18. században jelentek meg. Állítólag az akkor uralkodó Qianlong császár 80. születésnapjának fényes megünneplésére Anhui tartományból négy társulatot hívtak meg. Előadásaik nagy sikert arattak, és továbbiakban Pekingben folytatták munkájukat. Művészetükbe fokozatosan építettek be bizonyos elemeket mind a Pekingben, mind más tartományokban akkor divatos operákból. Végül a 19. század közepére teremtődött meg a mai értelemben vett pekingi opera.

Fontos azonban tisztázni, hogy a pekingi opera elnevezés nem helyes. Hiszen nem az európia értelemben vett opera műfajról van szó, és ahogy az előzőekben leírtam nem pekingi eredetű, csak ott szintetizálódott több stílusból. Akkor mi is a pekingi opera? Ének, tánc, pantomim, akrobatika, harcművészet, melyet tradicionális hangszereken játszott zenével kísérnek.

A színészek négy fajta szereptípust keltenek életre a színpadon.
A Dan a női szerepkör, mely 5 altípusra osztható. A Wu Dan (1. kép) a férjezett, a Hua Dan (2. kép) a életvidám hajadon, a Lao Dan az idősebb, a Daoma Dan a harcokban jártas, a Qing Yi a nemesi származású, erkölcsös hölgyet jelenti.
A Sheng a férfi szerepkör, melynek szintén vannak altípusai. Lao sheng (3. kép) idősebb, udvarias és művelt, a Wu Sheng a harcos, a Xiao Sheng (4. kép) a fiatal férfit jelképezi, utóbbi egyből felismerhető magas, éles hangjáról.
A Jing (5. kép) szintén férfi típust ábrázol. Az arca fekete-fehérre van kifestve, hosszú fekete szakállal rendelkezik. Erélyes férfi, erős, határozott hanghordozással, túlzó gesztusokkal.
A Chou egyértelműen egy komikus szerepkör. Mókás, ámde bölcs figuráról van szó. Két altípust lehet megkülönböztetni. A Wen Chout (6. kép) és az akrobatikus elemeket bemutató Wou Chout (7. kép). Az arcfestésre jellemző a piros alapszín, az orr körül és az orrot magába foglaló fehér folt.

A múlt század elejéig a női szerepeket is férfiak játszották. A színészek számára a szereptípusokat nem igazán lehet váltogatni. Már fiatal korukban eldől, ki melyik szerepre alkalmas, és annak megfelelően képzik hangjukat, sajátítják el a mozgást, az akrobatikát, az arcfestést. Szinte egész életükben azt a szerepkört fogják játszani. A szerep eljátszását pontos, szigorú, mindenre kiterjedő szabályok határozzák meg.

Az arcfestés és a kosztümök álomszépek. Az előbbi komoly mesterségbeli tudást igényel a színész részéről, hiszen ő maga készíti el. A jelmezeket tiszta selyemből varrják, és kézzel hímzettek. A színek, a minták az arcokon, a ruhákon mind jelentéssel bírnak. Például a sárga a császárt és családját szimbolizálja, magas rangú ember szerepében a vörös szín jelenik meg, a fiatalabb karakterek fehér színű ruhát viselnek.

Maga a színpad négyszögletes alakú. A háttérben gyönyörű hímzett vagy festett függöny helyezkedik el. Egyéb díszlet minimálisan van, általában egy asztal és egy szék, vagy még az sem. A zenészek a színpadon ülnek, a nézők számára jól láthatóan. A színészek nem az élő mandarin nyelven, hanem egy ősi nyelven éneklik meg, mesélik el a réges-régi történeteket...

Az 1. képen Azali Liu, egy tehetséges pekingi operaénekesnő látható, Joey Bayers fotósnak köszönhetően. A Joanne Chilton készítette igazán művészi slideshow-ban pedig Azalia bemutatja, hogy miként készíti el arcfestését a színfalak mögött. Közben George Gao és Jenny Zhang kellemes, megnyugtató zenéje hallgatható.
A 2.-7. képek a chinadaily.com-ról származnak, így tudtam a szerepkörökhöz hiteles fényképeket rendelni. A 8. kép egy színpadi képet, a 9. kép pedig egy akrobatikus elemet mutat be. Az első Michael Daniel Ho, a másodikat a photobucket.com fényképe.