A casablancai II. Hasszán mecset a harmadik legnagyobb mecset a világon, a mekkai Masjid al-Haram és a medinai Al-Masjid al-Nabawi után. Gigantikus méretét leginkább az bizonyítja, hogy egyszerre 25.000(!) hívő fér el benne, és további 80.000(!) a mecset körüli részen. Minaretje a világon a legmagasabb, 210 méter, és belőle minden éjszaka egy lézernyaláb mutat Mekka felé.
Michel Pinseau francia építész tervezte a mecsetet, melynek mintegy kétharmada az Atlanti-óceánra épült, "Isten trónja a víz felett áll" Korán idézetnek megfelelően. Az építkezés hét éven át tartott. Közel 10.000 marokkói kézműves dolgozott az évek során, az ő munkájuk eredménye többek között a gyönyörű csempemozaikok, a cédrusfa- és márványfaragások. Az épület a hagyományos arab építészet sajátosságai mellett a modern kor vívmányaival is rendelkezik, mint például a több mint 1000 tonnás nyitható tetővel, padlófűtéssel, elektromosan működő bronz és titán ajtókkal.
Az akkori marokkói királyról, II. Hasszánról nevezeték el a mecsetet, és a 60. születésnapjára tervezték az építést befejezni. Ez azonban nem sikerült, csak 1993-ban tudták megnyitni a mecsetet.
Az építkezés összköltsége elérte a 700 millió dollárt. A pénz uralkodói felhívásra közadakozásból jött össze. Sokakat megosztott, hogy jogos volt-e egy ilyen jelentős összeget egy új mecset megépítésére költeni az akkoriban igen nagy gazdasági nehézségekkel küzdő országban.
A casablancai II. Hasszán mecset az egyetlen Marokkóban, amelyet nem csak muszlim hívők látogathatnak. Mindennap megtekinthető kivéve pénteken, mely a hét szent napja a muszlim vallásúak számára. Ezen a napon a hívők a napi öt imádkozás közül a délit összegyűlve a mecsetekben végzik. A II. Hasszán mecsetben, ahogy sok más mecsetben a nők elkülönült helyen imádkoznak. Az ima előtt rituálisan meg kell tisztulnia mindenkinek, ez a cipők levetését és mosdást jelent. Ez utóbbit a mecsetekben folyóvízzel végzik, míg a sivatagokban homokkal. A közös imádkozás előtt az imám mond beszédet, és azután ő vezeti az imádkozást.
Több mecsetet láttunk Egyiptom, India, Törökország és Tunézia területén, de azok mind több száz éves építmények voltak. Így hát vegyes érzelemmel léptünk be ebbe a 20. századi mecsetbe. Nem csalódtunk. Végigjárva a mecsetet, elmondhatjuk, hogy a múlt és a jelenkori építészeti elemek szép harmóniában vannak egymással benne, a grandiózus méretek pedig tényleg lenyűgözőek. A mecseten kívül az árkádok alatt, a hívők közé ülve is csodáltuk ezt az impozáns épületet, majd némileg felfrissülve az árnyékban újból körbejártuk és kigyönyörködtük magunkat. Végül az Atlanti-óceánban fürdőző vidám tömeget néztük, annak a reményében, hogy néhány órán belül mi is be tudunk menekülni a hőség elől az igazán hűsítő habokba.












nagyon kicsik a képek lehetnének nagy...
én véletlenül tévedtam ide romulus és...
milyen más neve van még a zöldséfara...